Gondolatok...

Csáky Heni:  Temető-túra

Temetők, fejfák, kövek,

Emberek, lelkek, fények.

Temetők , fejfák, kövek,

Kévébe kötött lelkiismeret.

Mécseslángként pislogó hiány,

Megbocsátást  nem adó márvány.

Élők sokasága,

Holtak távolsága,

Szeretet valósága,

Szeretet kutatása.

Főhajtás,

Kőtartás,

Elmélkedés,

Emlékezés.

Gyújts gyertyát!

Az élőt öleld át!!       

Csáky Heni :  Karikák

Körbe , körbe karikázva,

Sült galambot mindig várva,

Ugat a sok kóbor eb,

De vadászni mégse meg.

Sokan hisznek a meséknek,

Lehetetlen igérgetésnek.

,,Szépen mondta, jól mondta!,,

Át meg egy se gondolta.

A tudás kérem hatalom,

Tudhatom, ha akarom.

Elhangzik a sok szólam,

Sokat mégsem tudsz rólam.

Tettél, vettél, cselekedtél?

Az asztalra valamit letettél.

Kell a friss vér, kell az erő,

de az öreg bölcs is nyerő .

Béke legyen veletek! J

Csáky Heni:  Elmé(t)l(en)kedés

Ha mindenki ugat,

de senki sem harap,

a tolvajé marad

minden egyes falat.

Ha mindenki lesi,

hogy mit tesz a másik,

médián keresztül

a vérre vadászik.

Mindig az a jó , ha másnak rossz,

nem veszi észre, milyen gonosz.

A szerelem ciki, tisztelet nincs,

pedig az emberi fajnak ez kincs.

Elöre ember!.. irtsd ki magad,

végül még írmagod se marad.

Ha nem jössz rá arra,

merre haladsz,

sokakkal együtt majd

magad maradsz.

Csáky Heni: Lelkem harca

Amikor fáj a nagy semmi,
Kérdezheted tán: csak ennyi?
Erősnek kell mindig lenni,
Ha belülröl rág a semmi?

Ha a szived s eszed harcát
Az emberek nem láthatják,
Úgy is csak a szájuk tátják,
Vívd meg hát a magad harcát! 

A sok dolog

Csáky Heni: A sok dolog



 Az embernek sok a dolga,
 mintha dolga ezer volna.
 Számolgatja, nem is ezer,
 élettel már nem is perel.
 Próbálja osztani a perceket,
 de nem adhatja fel az elveket,
 dolgozni , hogy mindig ehess,
 így magadra büszke lehess.
 Nem is vetted sajnos észre,
 elszállt gyermeked tíz éve.
 Érte tetted , de nem vele,
 elrepült éltednek is fele.
 Serénykedel rendbehozni,
 az időt tán visszahozni,
 késő, a gyerek már beoltva,
 nem ér rád, mert SOK A DOLGA.

Amikor bejárod a világ több pontját, látsz szépet és csúnyát, elmélkedsz ......életedben eljön a pont, amikor bárhol vagy elkap egy érzés, egy hiányérzet, a honvágy .... elmondhatod akkor, hogy bizonyos szintig megtaláltad a helyed az életben , van hova haza menned! :))

Óbecsei István:Szeressétek az öregeket

Nagyon szépen kérlek titeket Szeressétek az öregeket. A reszkető kezű ősz apákat, A hajlott hátú jó anyákat A ráncos és eres kezeket, Az elszürkült, sápadt szemeket. Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. Simogassátok meg a deres fejeket, Csókoljátok meg a ráncos kezeket. Öleljétek meg az öregeket, Adjatok nekik szeretetet. Szenvedtek ők már eleget, A vigasztalóik ti legyetek. Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. Ne tegyétek őket szűk odúkba, Ne rakjátok őket otthonokba, Hallgassátok meg panaszukat, Enyhítsétek meg a bánatukat, Legyen hozzájuk szép szavatok, Legyen számukra mosolyotok. Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. Ők is sokat küzdöttek értetek, Amíg fölnevelkedtetek. Fáradtak ők is eleget, Hogy ti módosabbak legyetek. Ők is elfogadtak titeket, Amikor Isten közéjük éltetett. Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. Ha majd az örök szeretet Elhívja őket közületek, Ti foglaljátok el helyüket, Mert ti lesztek majd az öregek. S mindazt, mit nekik tettetek, Azt adják nektek a gyerekek. Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. "